A csípőízületi diszpláziáról
Kutyáink körében az egyik leggyakrabban előforduló ízületi bántalom, - amely a gazdák által is jól ismert - a csípőízületi diszplázia. A betegséget jellemzi a medencén, a csípőízület vápájának és a combcsont fejének deformáltsága, illetve degenerációja. Általában nagyobb testű fajtákban jelentkezik (pl. németjuhász, labrador, rottweiler, masztiffok, stb.) de gyakran találkozunk kisebb fajtáknál is a betegséggel (vizslák, pumi stb.). a kisebb testsúly miatt ezen egyedek esetében enyhébb tüneteket tapasztalhatunk. A probléma főleg genetikai eredetű, de a növekedés időszakában a takarmányozás színvonala -amint azt a későbbiekben látni fogjuk - jelentősen befolyásolja a betegség kifejlődését, illetve annak mértékét.
A betegség kialakulása során a kölyökkori növekedés időszakában a csípőízület vápája és a combcsontfej nem szabályosan idomul egymáshoz. Egészséges állat esetében egy gömbízület alakul ki, amikor a combcsontfej szabályosan, szorosan illeszkedik az őt körülvevő csontos mélyedésbe. A két csontfelszínen semmiféle kinövés, illetve anyaghiány nem mutatkozik, köztük keskeny rés található. Viszont ha az ízületi rés tágabb, a csípőízület instabilabb lesz, megváltoznak a csontokra kifejtett erőviszonyok, az illeszkedő – súlyos esetben még csak nem is összeérő!! - csontfelszíneken egyenetlenségek alakulnak ki, emellett az ízületi porc is sérül. Ezen elváltozások végeredményben fájdalmat okoznak az állatnak mozgás közben.
Most nézzük is meg, milyen jelekre, tünetekre kell figyelemmel lennünk! Fontos megjegyezni, hogy mivel a betegség hosszabb idő alatt alakul ki, a nagyon fiatal állatok esetében nem találunk semmiféle jelet, hogy a későbbiekben bárminemű probléma is lehet. A fájdalom nem feltétlenül jelenti, hogy állatunk diszpláziás, de a betegség fennállása sem minden esetben jár fájdalommal, illetve tünetekkel! A jól izmolt, sportos ebek még súlyos fokú csontdeformítás mellett sem feltétlenül mutatnak fájdalmat, illetve tapasztalunk náluk csökkent mozgási készséget! Legkorábban kb. 4 hónapos kor körül, de általában később, akár idős korban kell számítanunk tünetekre. Az állat kevesebbet mozog, nem szívesen fut, vagy ugrik, nehezen kel fel, gyakran sántít, ami mozgatás után még erősebben mutatkozik. Ha ilyet tapasztalunk, forduljunk állatorvoshoz! Orvosi vizsgálat során fájdalom, sok esetben ropogás váltható ki az ízület mozgatása során, egy speciális módszerrel kimutatható az ízület esetleges lazasága. Ha a folyamat régebben fennáll, nem biztos, hogy az instabilitás kimutatható, mert az ízület körül a megvastagodott kötőszövet stabilizálhatja a csípőízületet.
Krónikus esetekben a combizmok sorvadhatnak is, emellett a vállöv izmai megerősödhetnek.
Nagyon fontos, hogy röntgen-felvétel is készüljön az állatról. Fél éves kor előtt a fejlődő, még erősen porcos csontváz miatt nem informatív a röntgenkép - (a porc nem ad látható röntgenárnyékot). Legalább egy éves kor körül lehet elbírálható felvételt készíteni. A látható jelek a már korábban említett ízületi rés tágasságának megnövekedése, nem szabályosan illeszkedő combcsontfej és vápa, amelyek idővel ellaposodnak. Az ízület körül esetleg csontos kinövések tapasztalhatók. (Ezek mellett még számos más elváltozás is sok esetben látható.)
A kialakult probléma kezelhető lehet esetleg gyógyszerek, fájdalomcsillapítók adásával, de sok esetben sebészi megoldáshoz kell fordulnunk. Ezek elkerülése érdekében a legfontosabb teendőnk a megelőzés. Kölyökvásárlás előtt nézzünk utána a szülők diszplázia-vizsgálati eredményeinek! Csak mentes szülőpár utódai közül válasszunk! Ez sajnos nem garantálja, hogy kutyánk is mentes lesz a diszpláziától, de a korábban említett öröklésre való hajlam miatt jobbak a kilátásaink egészséges kutya felnevelésére.
Mire kell ügyelnünk a kölyökkutyák felnevelése során? Mivel a kutya ragadozó állat, gyakran esnek a tulajdonosok abba a hibába, hogy nagy mennyiségű hússal etetik az ebüket. (Illetve nagy fehérjetartalmú kész tápokkal.) A hús javarészt fehérjét tartalmaz, ami kedvez a gyors testnövekedésnek, viszont káros a csontrendszer egészséges fejlődése szempontjából. A csontozat túl gyorsan nő, amivel annak szilárdsága nem tud lépést tartani. A csontok görbülhetnek is, így a szabályos csontszögellések, ízületi felszínek eltorzulhatnak, amik a korábban bemutatott elváltozásokhoz vezethetnek. A háziasított kutya őse, a farkas az elejtett vadnak nemcsak az izmos részeit, hanem belső szerveit, gyomortartalmát, bőrét, csontjait, inait is elfogyasztotta, ami a fehérjén kívül más tápanyagokat (zsír, rost, stb.) is tartalmaz. Ezért nagyon fontos, hogy a húson (fehérjén) kívül más tápanyagot is adjunk kutyánknak, egészítsük ki a táplálékát körettel, ami tésztából, rizsből, főtt krumpliból, stb. álljon. A fehérje aránya az egész takarmányban ne legyen több mint 30%! Az alacsonyabb fehérjebevitellel, tehát „lassabban” felnevelt kutyák esetében jelentősen csökkenthető a csípőízületi diszplázia előfordulásának lehetősége.
A már kialakult betegség kezelése viszont sokkal több gondot okoz. Túlsúlyos ebeknél célszerű lefogyasztani az állatot, így a fájó ízületre kevesebb teher jut. Enyhébb esetekben jó eredmények érhetők el úsztatás, valamint a fizioterápia segítségével, melynek során terhelés nélkül javíthatjuk az ízület mozgását és erősíthetjük az izomzatot. Sokszor azonban nem kerülhetjük el a fájdalomcsillapító gyógyszerek és porcregeneráló készítmények alkalmazását.
Némely súlyos, idült esetben a műtét az egyetlen eljárás, amitől eredményt várhatunk. Többféle korrekciós műtéti megoldás létezik, (pl. csípőprotézis beültetése, combcsontfej eltávolítás), amiknek számos nemkívánatos következménye lehet (fertőződés, izomsorvadás, rendellenes járás, stb.)
Amint láthattuk, a betegség kialakulási esélyét minimálisra kell csökkentenünk; ha körültekintéssel járunk el kölyökkutyánk beszerzésekor, illetve nagy hangsúlyt fordítunk a helyes, visszafogott (fehérje- és energiaszegény) táplálásra, akkor nagymértékben hozzájárulunk, hogy kutyánk csípőízületi-diszpláziamentes életet élhessen.
dr. Varga József - dr. Hábor Krisztián |